Elmaradás - szerda

Több okból lemaradtam a bloggal. Egyrészt pont tegnap döntöttek úgy, hogy a netet lezárják és csak a szünetekben engedik használni. Ami engem kicsit rosszul érintett, ugyanis a tegnap reggeli szekció elejét inkább átaludtam, majd bementem (volna) dolgozni, ennek-annak utánajárni a neten... nem tudtam.

Az idő nagyon hirtelen változik. Ma is volt már napsütés, meg szakadó hó. Most is esik.

Tegnap délután Innsbruckba vittek minket. Mostmár tudom pl, hogy miért az a jele az Alfa Romeo kocsinak, mint ami. Volt egy egy órás turistavezetős városjárás. Innsbruck kicsi. Aztán sok szabadidőt kaptunk mászkálni. Az idő hűvös volt, bár szerencsére éppen nem esett, a tejfehér felhők betakarták a hegyek tetejét és fotózni ilyen fényviszonyoknál szinte lehetetlen volt. Azért én a körtúra után egyedül is végigjártam a belvárost, hogy megpróbáljam. Majd találkoztam a magyar srácokkal, megnéztünk a Swarovski boltot, ahol kiállítás is található. Itt csatlakozott hozzánk egy kínai srác és még mászkáltunk. Aztán beültünk a híres Sacher cukrászdába kávét inni. Én forró csokit ittam, bevallom, nem ízlett.

Aztán busznál találkozás, vittek minket vacsizni. Kötelezően szét kellett szóródnunk, így én egy lánnyal ültem Manchesterből, egy másikkal Amsterdamból, egy szlovák srác ült mellettem Bécsből, meg egy eredetileg orosz nő, aki 19 éve Németországban él, meg ott volt még a lengyel lány, meg a két magyar fiú is odakeveredett. Meg persze sokan mások.

A vacsi alatt kiderült, hogy a szlovák srác (Martin) tud pár szót magyarul. Tökéletes kiejtéssel be is mutatta :) Majd én is megvillogtattam szlovák tudásom és mostmár tudom, hogy mikor mondják azt, hogy "Dobrigyen dobrokuty", ami egy tátrai kirándulásunk nagy feladványa volt. Megsúgom, ez két kifejezés, egymástól független. Az első a jó napot, a másik a jó étvágyat. Azt is tudom, hogy a "dobre" az az OK-nek egy megfelelője. Jót jelent. Még előjött belőlem gyermekkori nyelvi tudásom a "zmrlzina" (fagylalt) is. Leírni sajnos nem tudom ezeket a szavakat. De megint előtérbe került, hogy miért ennyire különböző ez a fránya magyar nyelv, hogy csináljuk, hogy ott csücsülünk szláv társaink között és nem hasonlít. Nem tudom. Ezen a konfin is már többször nekem szegezték ezt az elég sokszor előbukkanó kérdést.

Fél 12-re értünk vissza. Aztán ma (szerda) előadást tartottam. 250 fős előadóterem. Britney Spearses mikrofon, videórarögzítés, pointer + léptető, nagy kivetítő, reflektor. Huh. Érdekes módon, nem izgultam igazán. Vhogy szerettem volna megtartani az előadást és így nem féltem tőle. Pedig őszintén szólva ahogy észrevettem, én voltam a legfiatalabb előadó. Profok, poszt dokok tartottak csak ilyen kiselőadást (talán még egy lány meg egy srác volt aki lehet a PhD végén van). Szóval kihívás volt. Mivel nem izgultam nagyon, nem remegett semmim, azt hiszem, mindenki azt hitte, nagyon izgulok. Ugyanis ha majd' összeesek, akkor mindenki azt mondja általában, hogy nem izgultam, nem látszott, de ha nem is izgulok, akkor mindig úgy jöttek oda hozzám utána, hogy juj miért izgultam ennyire... szóval most fogalmam sincs, hogy sikerült. Túléltem, utána pozitív visszajelzéseket kaptam, remélhetőleg érthető volt.

Jacky Snoep nagy fotós, megígérte, hogy ma megmutatja, hogyan kell Photoshoppal tök jó panorámaképeket montírozni.

A lakótársam (szomszéd szobából egy angol srác) pedig pár napja reggelinél mesélte, hogy átsífutotta Grönlandot a barátaival.

Itt van Novák Béla doktoránsa, Ahmed, aki nagyon aranyos srác, mosolygós, kedves.

Vannak törökök, találkoztam egy román lánnyal is... változatos társaság. De amúgy nem egy rossz csapat gyűlt most itt össze.

Ma Hans Westerhoff beharangozott vmi játékot. Vmi közös progi lesz este úgy néz ki.

Holnap még egy utolsó derbi, meg egy búcsúparty és péntek hajnalban indulok haza. Már nagyon várom.