2007. december 19., szerda

Utazás

Bár már régen írtam, most se fogok sokat. Csak annyit, hogy holnap este otthon alszom és jön a karácsony, meg pihenés, meg telelés és miegyebek. Szóval jó lesz nekem és találkozhatok a szeretteimmel is. Már csak egyet kell aludni :D Üdvözlet!

2007. december 14., péntek

kimaradt egy

Forralt bor a karacsonyi vasarban:

2007. december 13., csütörtök

Ebed elott

Ebed elott akadt gyorsan 5 pecem, ami remelhetoleg elegendo arra, hogy megosszak 1-2 fotot. Irnom is kellene, tudom, meg mindig akadna mit, csak idom nincs ra sajnos. Varom, hogy vegre mukodjon a net a koliban es este tudjak ilyesmikre idot szakitani munka utan.

Amugy megvagyok, ezen a heten filmet neztem, hol Christyvel, hol egyedul, olyan martosos erzes amiota gepem is van a szobamban. Csak az az igazsag, hogy mar kinottem ebbol a "feelingbol", igazi otthonra vagyom. Foleg igy karacsony kozeledtevel.

Itt mar javaban allnak a diszitett fak a lakasokban, csak nalunk szokas ez a 24en dekoraljuk a fat dolog.

Szoval a fotok:
Szervezett Trento varosnezes zuhogo esoben lakotarssal:Szinten Christyvel, Garda-to: Lacival es Zolival Garda-to.

Ezek a legfrisebb kepeim.

Kellemes napot!

2007. december 3., hétfő

Múlt heti képek, mert olyan szép :)

Koliablakomból a kilátás:Munkahelyem ablakából a Paganella (ide megyünk síelni :)) Koli elől a Paganella (ahova megyünk síelni :P)

Meleg és eső

A múlt heti gyönyörű, kristálytiszta, felhőmentes, havashegycsúcsos idő (najó, az utolsó nem az időjáráshoz tartozik, de a hangulathoz mindenképp) után sajnos beállt vmi őszi nyavalya. Még melegebb (szerintem kb +8-+10 fokok) és ködös, esős vmi... undorító. Ma még nem láttam egy hegyet se :.( havat meg még kevésbé, pedig lassan síszezon, a hegyen működnek a felvonók. Elég fura érzés, hogy lehet, úgy megyek síelni, hogy előtte hóeséssel még csak nem is találkoztam. Szeretném látni nagy pelyhekben azt a fehér csapadékot!

A hétvége csendesen telt, szombat délelőtt bejöttem dolgozni (hívjatok csak "vörkoholik"-nak, vagy mi a trendi szó rá), aztán délután már nem is emlékszem, mit csináltam. Jah, ettem és kártyáztam Christyvel :) Ő is tanított, meg én is neki :) Jó volt. Köszi Anyának azokat a nagyon apró zseb kártyapaklikat. Most igazi hasznát vettem :)

Tegnap pedig kitakarítottuk az egész lakást. Nagy fejtörést okoz az, hogy a burkolat az parkett, de lakk nélkül. Felseperni nem lehet az apró port, felmosni meg biztosan nem szabad. De mi vasárnap egy enyhén nedves ronggyal csak végignyaltuk. Hát, volt különbség utána rendesen! Most minden ragyog :)

Jaj, szombat délután hogy is felejthettem el, bejöttünk lakótársammal a városba. Karácsonyi vásározni :) Nagyon klassz, csak millióan vannak. Piazza di Fiera, dugig bódéval és emberrel. És ott főzik a forró vörösbort szegfűszeggel meg még ki tudja, mivel. Vettünk is egy pohárkával, mennyei finom volt :) Meg az a sok-sok áru, mind karácsonyi és legtöbb kézzel készített, meg sajtos bódé (a nélkül nem fesztivál, vagy vásár a vásár errefele :)). Szóval nagyon klassz. Várom, hogy a fiúk jöjjenek és a férjemtől is "engedélyt kapjak" a vásárlásra ;) Egy dologgal megelőztem és nem bírtam megállni. Nah majd egyszer talán lefotózom :) Egy bögre, vagy kaspó, nem tudom (én kaspónak használom, nem merem jobban igénybe venni) Trento felirattal, hegyekkel rajta és a füle egy hátizsákos túrista :) Nagyon aranyos :) Ja, apropo vörösbor. Semmi ereje nem volt, Christy mégis kóreai génjeinek köszönhetően 3 korty után feladta és nem ivott belőle többet... nem akartam neki elhinni, hogy már annyi után érzi az alkoholt. És valóban, kipirosodott arccal mentünk tovább :) Hihetetlen. Eddig csak hallottam, meg tanultam arról, mennyire nincs enzimje... és valóban. A belváros fantasztikusan szép, minden utca és boltocska ki van világítva. Csodás!

Még mindig nem térek magamhoz, amikor olasz férfiakat látok. És ne tessék félreérteni, nem úgy mondom. A 20-on aluli kölykök olyanok, mint a lányok. Kivétel nélkül mindenkin idétlen trottyos répagatya, dorkó és pl szombaton azt hittem, összeesek a röhögéstől, mert a srácon matt rózsaszín keretes légynapszemcsó volt. Nem metál rózsaszín, vagy halvány, nem... mint amilyet búcsúban az 5 éves kislányoknak vesznek. Effektíve rózsaszín :) ilyenkor sose értem, hogy hiheti vki, hogy az jó? Őrület. Aztán aki kicsit idősebb, annak női keretes szemüvege van. Fém, meg dizájn, meg akármilyen... de abszolut női. Otthon ilyet egy normális férfi se venne fel (nők is csak a bátrabbak). És még sorolhatnám. Az olasz divatnak egy külön blogot nyithatnék, de vmi borzadáj. Otthon is láttam kicsiben kibontakozni , egy két elvetemült már ráfanyalodott a nyugati "divatra", de ez vmi leírhatatlanul idétlen. Mintha a marson járnék. Hol vannak a csinos olasz nők vagy a dögös olasz macsók?... elvesztek, a népi hiedelmek és mondák során elnyelte őket az idő. Szóval népkábítás a divatos olasz nép fogalma. Abszolut. Aki vmennyire nőies is akar lenni, annak sem sikerül, mert annyi vaxot és sminket ken magára, hogy csodálkozom, az arca nem esik le. Jah és nyugtáznom kell, hogy Bakk Pistának igaza volt. Az olasz nők bajszosak :) Most kezdtem el figyelni, hogy legalább 40%ra igaz ez a dolog, a többi meg szerintem kozmetikushoz jár :) Ja és még egy utolsó megjegyzést ebben a témában: minden olasz nő 2 csoportba sorolható és a 2 csoport tagjai megkülönböztethetetlenek. Van a göndör és van az egyenes hajú. És mind egyforma. Mintha a régi festényekről előugrottak volna azok a férfias arccal megáldott olasz nők... barna szem, sötét haj és ugyanaz az orr... nem tudom őket megkülönböztetni. És sajnos a magyar változatos nép után kezd egy kicsit unalmas lenni a számomra ez a típus :( Na de nem akarom én őket bántani. Nincs velük nagy baj, csak olyan olaszosak :)

Már csak egyet kell aludni és láthatom az én egyetlen férjemet és kedves barátját, Zoltánt :) Klasssz lesz már nagyon. De ma még kemény munka van. Üdvözlet!

2007. november 26., hétfő

nincs idom irni

Nincs idom irni, pedig sokmindent tudnek meselni, meg megosztani az "olvasokkal" :( Sajnos tul sok dolgom van mostanaban :(

Ugyhogy csak roviden annyit, hogy a szobatarsam nagyon aranyos lany :) Jol kijovunk, sokat beszelgetunk. Mostmar tenyleg mindent tudok Uj-Zelandrol. Meg a koreai szokasokrol... pl hogy kutyat esznek (de csak vad kutyakat, amikre vadasznak) es Christy is evett mar. Meg a masik furcsasag, hogy arrafele szeretik az elo polipot frissen feldarabolni es ugy lenyelni, hogy kozben vegig erzik, hogy mozog a nyelocsovukben, meg hogy a fiunak nem a lanytol kell megkernie a lany kezet, hanem a szuloktol, jah es hogy azert vannak megdobbenve rajtam, hogy ilyen fiatalon hazas asszony lettem, mert ott 27-29 eves kor elott elkepzelhetetlen a hazassag, addig tul fiatalok hozza. Es hogy Uj-Zelandon vannak pingvinek meg sajat teruletuk az Antarktiszbol, ahol egyetemistak kutatnak :) Meg azt is tudom mar, hogy nagyon sok vizeses van, meg barlang, ahol szeretnek barlangban furdeni, meg rengeteget "beach"elnek es hogy osszesen 4 millioan laknak azon a hatalmas teruleten. Es ebbol 1,8 millio a fovarosban el, ahol mindig nagy a dugo, de nincs metrojuk... stb... stb... szoval jol megvagyunk Christyvel. Jaj es meg azt a hasznos informaciot is megtudtam, hogy Amerikabol meg egyeb kozeli helyekrol mindenki Uj-Zelandra menekul, aki fel a 3. vilaghaborutol meg a terrortamadasoktol, mert ez annyir a vilag vege, hogy a kutyat se erdekli es ezert biztonsagban vannak. Attila meg azt meselte, hogy ott is van egy systems biology kutato csoport :)

Meg a 3 napos eso utan havasak a hegyek es kristalytiszta az eg, sut a nap es meleg van es nagyon szep es nagyon jo :)

Szombaton voltam idegenvezetos trentoi turan, ami izgi volt, csak szakado esoben nem a legalkalmasabb program volt. Sebaj, Christyvel utana csak megittunk egy kavet :) Aztan vasarnap, hogy ne unjuk magunkat halalra, az eso utan ugy dontottunk, elmegyunk egy muzeumba... a muzeumot nem tallatuk meg, de egy kiados gyaloglast eredmenyeztunk az Adige partjan. Az is szep volt es kis mozgas legalabb :)

Es meg meselhetnek egy csomo mindent, hogy osszeallitottam a tantervemet, hogy beszeltem a nagyfonokkel, hogy megvan a feladatom es hogy sok feladatom van es hogy januarban jon egy altalan meghivott kutato a Centerbe, stb stb...

A rosszabb esemenyekrol nem beszelek, hogy pl ugy nez ki kettesben megyunk sielni. De ez majdcsak elrendezodik vhogy.

A lenyeg, hogy holnaphoz egy hetre lathatom az en egyetlen ferjemet es hogy utana mar nemsokara karacsony (tegnaphoz egy honapra) es hogy tegnap nem csak a karacsony egy honappal ezelotti napja volt, hanem a mi hivatalos eljegyzesunk 1 eves forduloja is :)

Szoval minden rendben, rohanok a buszhoz. Puszi a csaladnak.

2007. november 23., péntek

ebéd

Muszáj megosztanom, hogy ebédre olasz "goulash zuppa"-t rendeltem. Hát... nem sok köze volt az általunk megszokott jó kis leveshez. Sokkal sűrűbb volt, valószínűleg paradicsommal sűrítették rettenetes sűrűre. Gyakorlatilag csak hús volt benne, meg répa... krumplit nem nagyon leltem benne. Petrezselyemmel volt megszórva a teteje. Egy tésztán ragunak jobban el tudtam volna képzelni, mint levesnek. Dehát ezt is ki kellett próbálni :)

Az eső pedig továbbra is csak szakad és szakad. Holnap Tour in Trento-ra megyek, külföldi diákoknak szerveznek vmi bemutatót délelőtt. Az egész össz-vissz 1,5 órás lesz, nem tudom, mi mindent tudnak nekünk ennyi idő alatt megmutatni. De meglátjuk. Esernyős túra lesz, ha nem áll el. Aztán amúgy valószínűleg dolgozom.

Péntek

2 napja zuhog az eső. Ki vagyok merülve, nehezen tudok aludni, pedig nagyon álmos vagyok. Tegnap már agyilag is lefáradtam teljes mértékben, ami az asztalom átrendezésében és egyszerű kérdések megválaszolni képtelenségében merült ki. Ma már jobb a helyzet... remélem.

Az esős idő elég érdekes itt. Reggel kiléptem az ajtón, és a völgyben állt a felhő, de felette látszott a hegy, majd megint felhő. Rétegesen. Majd mivel Povo hegyen van, felhő és köd jellemzi. Mögüle a hegyoldalból sejtelmesen kikandikálnak a fák... kísérteties, de ugyanakkor nem néz ki rosszul :)

Még 2 nap és Laci hazaér. És "már csak" 11 éjszaka és újra látjuk egymást. Mindig csak ez a fránya visszaszámlálás.

Tegnap elkezdtem írni egy fárasztó bejegyzést, amit nem tettem közzé a vége hiányában. Nem tudom, mikor lesz időm befejezni. El vagyok havazva a teendőimmel. Egyszer... majd... talán.

2007. november 19., hétfő

hol lakom? google maps vs live search maps

Akit erdekel pontosabban, hol is lakom, az megtekintheti a kis sarga hazikot a gmapsen:
http://maps.google.com/maps/ms?ie=UTF8&hl=en&msa=0&msid=102429298614705705689.00000112c8a12803fda8b&ll=46.049467,11.127691&spn=0.014237,0.036178&t=h&z=15&om=1

vagy microsoft uj vivmanyaval:
http://maps.live.com/default.aspx?v=2&cp=rp6w4mhxtych&style=o&lvl=1&tilt=-90&dir=0&alt=-1000&scene=11032579&sp=Point.rp6xkjhxv05z_san%20bartolameo___&encType=1

lehet valogatni :) az utobbi az frisebb, mar a majdnem kesz epulet lathato.

"Rövid" beszámoló egy hétvégéről

Tartalmas hétvége volt, mondhatjuk.

Előszöris fogalmam sincs, mit írtam már a blogba és mit nem... szóval a lakótársam megismerését azt hiszem, még nem részleteztem.

Pénteken hazaértem és előbukkant a szobájából Christie és anyukája. új-zélandiak, ahogy a portán mondták nekem. Mondjuk a név nem stimmelt. Sebaj. Eredetileg koreaiak, de Christie 9 éves volt, amikor Új-Zélandra költöztek. Nagyon szép lány, bár Attila szerint ez nem meglepő, a koreai lányok gyönyörűek. Az anyukája itt van Trentoban péntekig. Ő is aranyos. Bár ő kevésbé tud angolul. De ez nem probléma. Fél itt hagyni a lányát, aki most kezdi a mastert a Materials Engineering tanszéken (anyagtudomány, vagy mérnökség, vagy fogalmam sincs micsoda). Kémiából van BSc-je, de otthon még nem volt ez az MSc készen, ezért jött ide tanulni 1,5 évre. Ő se beszél olaszul :) Sokat beszélgettünk már, nagyon megnyugodtam, hogy egy kedves rendes csendes leányzó és nem egy kajabáló trendi olasz "partigörl". 23órás volt a repülőútjuk, amit 2 nap alatt teljesítettek, mert útközben megaludtak vhol Ázsiában. Kemény lehet.

Ja, bevásároltam egy csomó mindent. Szárítót, evőeszközöket, egy tányért, teásbödönt, klassz teleszkópos seprűt, lapátot... csak a szükséges alapokat. Ezen belendülve lakótársam édesanyja televásárolta a lakást... kenyérpirítótól kezdve a nemtudommiig :) Úgyhogy ezt a nagyon nagy és üres lakást lassan kezdjük belakni. Bár a pakolóhelyet még mindig nagyon kevésnek tartom. A hűtő is jó kicsi. De megleszünk vhogy szerintem :)

Szombaton mostam egyet és tapasztaltam, hogy a mosodában összesen 3(!) mosógép van... azért ez egy ekkora kolinak szerintem édes kevés lesz. És pénzbedobós, így a gép adja a mosószert, ami egyáltalán nem olyan finom Coccolinos illatú, hanem tucat mosoda illata van a ruháimnak :( ez nem tetszik annyira :( Majd láttam, ahogy lakótársam anyukája a nagybevásárlás után nekiállt főzni... előszöris a vásárolt polipot vagdosta össze. Ez nem volt vészes, nem okozott semmit bennem, hogy a lila tapadókorongos izét vagdossa... de aztán amikor feltette főzni, vmi leírhatatlan szag töltötte be a lakást. Nem hal szag. Nem tengeriizébigyószag... hanem vmi sokkal mélyebbről jövő bűz. Elképzelni se mertem volna, ilyen az, amikor egy polipot főznek. Egészségére annak, aki a főzés után még képes ránézni. Gyorsan áttoltam a kiterített ruháimat és becsuktam a szobaajtómat... de sajnos estére az egész lakás tele volt vele. Megerőltettem magam, kimentem hozzájuk beszélgetni... ott ették a főzés által rózsaszínre változott sós vízben kiázott polipdarabokat egy kis aprórákkal csemegeként.

Aztán aznap este Csikász-Nagyékhoz voltam hivatalos vacsira. Magyaros vacsi. A polip után jól esett friss levegőt szívni és semmire se tudtam gondolni, csak hogy finom otthoni ízeket ehetek. El is indultam. A buszmegállóban aztán egy meg nem mondom milyen nemzetiségű, csakis olaszul beszélni tudó srác próbált ismerkedni velem. Amihez nekem nagyon nem volt hangulatom. Hallgattam a zenét fülhallgatóval, és mindig odajött kérdéseket intézni hozzám, ami miatt ki kellett vennem a kellemes zenét... nem vette észre magát nagyon, hogy nem vágok jó arcot ahhoz, hogy ismerkedni próbál. Aztán szerencsére sikerült megértetnem vele, hogy igen, egy szót se beszélek olaszul, bármennyire nem akarta elhinni ezt... nem értem, miért olyan meglepő, hogy nem tudok olaszul, vannak még ezzel így pár milliárdan ezen a Földön. Aztán szerencsére nem tudott angolul szerencsétlen, így makogni próbált vmit, mire mondtam neki, hogy nem értem... nem értem, sorry... és végre békénhagyott.
Aztán a következő dolog a Piazza di Fieran ért... elnéztem a menetrendet, és az egyetlen értelmes busz, amihez csatlakozásom volt, az "escluso sabato"... vagyis kivéve szombaton... így várhattam további 20 percet este és még a vacsiról is elkéstem.
A vacsi isteni finom volt, gratula érte Zsuzsinak és Attinak. Töltött káposzta + pörkölt + tiramisu + tokaji borok. Hmm... nagyon jó volt. Aztán kinéztem visszafele a menetrendet, ami átszállással nem vmi egyszerű és hamar el kellett volna indulnom, így azt mondta kedves témavezetőm és felesége, hogy aludjak náluk, úgyis ismerem már a terepet és akkor maradhatok a "buli" végéig. Így is lett. Sean és Ivan úgy hajnali 1 előtt érezték elérkezettnek az időt a távozáshoz.

Aztán másnap reggel hazamentem. És olvasgattam, pihengettem... nem csinátam semmit. Gondoltam arra, hogy tanulok informatikát, de pénteken kaptuk azt az emailt, miszerint ha nov 20ig senkise tiltakozik a comprehensive exam eltörlése ellen, akkor eltörlik... azt hiszem vagyok elég lusta ahhoz, hogy holnapig várjak ezzel a nagyon nagy tanulással. Már úgyis beleástam magam kicsit... hátha nem kell jobban. :) lehet szurkolni és szorítani nekem!!! Amúgyse haladtam már a munkámmal emiatt a vizsgára való készülődés miatt. Ideje lenne. Jövő hétfőn a főnök látni akar, hogy update-eljük a munkámat... gondolom a hogysmint állok és mit csinálok én itt náluk esete. Szóval nem fogok most se unatkozni.

2007. november 16., péntek

Péntek

Nos, eddig tartott a magányom (koliügyileg). Van egy lakótársam, akivel nem sikerült még találkoznom. Tegnap mire hazaértem, cuccokat találtam a hűtőben, konyhában + a másik szoba ajtaja is zárva volt. A portán megkérdeztem és amennyire meg tudtam jeyezni a nevét, Woo Lim... vagy hasonló. És új-zélandi. Meglátjuk. Remélem, rendes csaj. Tegnap mondjuk nem jött haza, vagy olyan későn jött, hogy már az igazak álmát aludtam és olyan korán jöttem, hogy nyomát se láttam.
Tegnap este a szállástól 5 percre lévő Tescoszerű gigantikus Coopban bevásároltam pár alap dolgot. Evőeszközöket, egy tányért, kaját. Szárítót meg felmosó cuccokat még nem vettem. Majd ma vagy holnap viszont arra is sort kell kerítenem. Az utóbbit mondjuk jó lenne egyeztetni a másik lakóval, hátha neki van régebbről, vagy ő is akar venni.

Köszönöm Józsi sógoromnak a fotókat, nagyon aranyos a picúr. A "kicsi a rakás, nagyot kíván" című remekművet közzé is teszem, mert ezen egyedül Dávidka tud értelmes fejet vágni (hát igen, nem hiába) és vicces. Megjegyezném, ahogy a háttérben Józsi elmélyülten bújja a gyermekülés kezelési útmutatóját. Tessék nevetni mindannyiunkon :)

honlapfőlapszereplő lettem

főlap: http://www.cosbi.eu/ (bal oldal)

gyengébbek kedvéért: http://www.cosbi.eu/PSGM.php

2007. november 15., csütörtök

kimaradt, összevissza fotók

Nézegettem néhány picasa albumot és rátaláltam pár jobb fotóra. Itt is közzéteszem, ha örültök, ha nem :)

Mami és Attila ittléte alatt készült a fotó az én egyetlen férjemmel Monte Baldone-n :)
időrend nem stimmel, ez idefele úton készült:
Csikász-Nagyékkal túra. Sasszeműek a szikla jobb oldalán fedezhetnek fel:
Így talán a nem sasszeműek is elhiszik, hogy ott jártam:
Így pláne:
Ennyi :)

Az új kecó

Tegnap szerencsésen beköltöztem új lakhelyemre. Az egész egy most épült - pontosabban épülő - kollégium. Hatalmas az egész. Meg a saját kis lakásom is óriási. Egy komplett nagy lakás. Nem egy martos "feeling" ;)

Az épületnek van olyan szárnya, ahol külön kisebb szobák vannak és folyosó végén van egy icipici konyha. Meg van olyan, amiben én lakom, ami egy kisebb apartman külön nagy konyhával (ami kicsit már inkább olyan nappali jellegű, TVszoba, táncterem, nem tudom, minek minősíthetném még, de nagy és van kábel TV... csak TVm nincs) és egy fürdővel 2 egyágyas szoba részére. Vagyis valakivel együtt kell majd élnem. Egyenlőre a másik szoba üres. A két szoba között az a nagy különbség van, hogy az egyik hatalmas, tágas, nagy ablakkal a Monte Bondone felé, a másik meg kisebb és csak egy luk az ablaka. Nos én az elsőként érkező jogaként elfoglaltam az előbbit :) Amúgy az első emeleten van. Az épület többi szárnya már eléggé lakottnak tűnik, de körülöttem szerintem eléggé kihalt. Van a konyhából nyíló erkély is. Illetve 3 erkély. Fura és modern. Nem teljesen fejezték be... a szagelszívót nekem kell majd összeszerelni. Eddig nem tartottam fontosnak, de azt hiszem, fontos lesz, mert befúj rajta a szél. Ja és a teljes ágynemű az náluk párnát és lepedőt jelent. Még jó, hogy van egy plédem. Ezellen is tennem kell vmit, félek ez nem lesz elég.

Első éjszakám elég nyugtalan volt. Sokszor felriadtam, nem szoktam meg a helyet. Nagyon csendes, félelmetes szinte, nagyon üres és meleg van, csak éjjel sajnos otthon rászoktam ugye a 30 fokra, ami itt nem volt biztosított, főleg pléddel nem.

Nincs sok szekrény, nincs egy kanalam, semmi, tök üres. Vennem kell egy csomó mindent. Nincs felmosócucc, nincs egy törülközőtartó... vannak hibái rendesen. De ennyi pénzért első lakóként egy vadiúj épületben ráadásul ekkora szobával megbocsátható.

A közlekedés jónak mondható, csak az én elvárásaimnak nem felel meg. Budapestünk után szeretnék 5-10 perc könnyű sétával beérni munkahelyemre a 30 perces olasz tömegekkel teli átszállásos dugóban ácsorgó buszozás helyett. Átmenetileg jó. Igyekszem keresni hosszabb távra vmit Povoban. Biztos, hogy drágább lesz, de most vhogy a kényelmem jobban zavar.

ui: Lacikám gépe felszállt. Erre csodásan tiszta az idő, remélem, látják az Alpokat, ahogy én is láttam.

És íme a várvavárt fotók:
a szoba, amit nem választottam :)
Az ablakomból a kilátás:
Konyha egyik fele:
Konyha másik fele:

Szobám, asztalom:
Ez a bejárat, előtér, jobbra mosdó:
Szobám másik sarka:
Ágyikóm, ilyenek:

2007. november 14., szerda

Megint Trento

Azt se tudom, hol kezdjem a beszámolót. Előszöris annyira jó volt otthon lenni, hogy semmi kedvem nem volt visszajönni ide. Otthon volt családlátogatás, díjátvétel, Lacizás, otthonszépítés... és aztán tegnap délután repülnöm kellett vissza, ráadásul Bergamoba érkeztem, ahol még sose jártam és onnan még 2szeres átszállás és 3óra vonatozás után érkeztem csak meg este 9re Trentoba. Otthon félelmetesnek tűnt egy kicsit: mi van, ha késik a gép, ha elkavarom a vonatokat, meg eleve a repüléstől is mostanában félek.

De aztán jól sült el. A gép pontos volt, az út szép volt. Csak elkövettem egy nagy hibát, hiába találtam ablaknál jó oldalon helyet, abban a fejünk feletti csomagtartóban a táskám aljában hagytam a fényképezőt. Szomorúbb voltam induláskor annál, hogy ilyenekkel törődjek. Így elszalasztottam a legszebb légi felvételeket. Olyan gyönyörű felhőket és leginkább az egész Alpokat láttam, havasan, majd Olaszországban már nem havasan, de kristálytisztán... hihetetlen szép volt. Ültem és vigyorogtam. Csodaszép!!! Ráadásul Bergamotól nincsennek a hegyek messze, ezért már mikor megkezdtük a leszállást, akkor is hegyek között repültünk de alacsonyabbról, majdnem féltem is, de ott siklottunk a hegyek felett kicsivel, látszott minden házikó, ösvény... és azok a hegygerincek! Csipkék, hol havasan, fehér sipkában, hol szárazon és őszi erdővel borítva... ennyit tudok csak visszaadni belőle sajnos :( Fényképek nélkül. Jah és ugye délután utaztam, naplemente előtt... felhők közti naplemente volt és a hegyek alattunk nem hogy csak havasak vagy ősziek voltak, de narancsosak, napsütöttek... LEÍRHATATLAN!

Aztán nagyon ügyes kislány voltam és elértem a hamarabbi vonatot (hála a gyorsan megérkező csomagomnak), átszálltam Bresciaban, meg Veronaban és aztán így a tervezett 10 óra helyett 9re már Trentoban voltam. Attila lejött elém kocsival, köszönet neki! Aztán Zsuzsi adott vacsit, meg ágyat... hajléktalanként hajlékot adtak nekem :)

Ma meg már minden a régi kerékvágásban zajlik. Megvannak a szobatársak, a munkatársak, főnökök, mindenki. És én meg mindjárt indulok a kulcsaimért az új szállásomhoz.

Amúgy itt is nagyon hideg van már reggel. Éreztem.

2007. október 30., kedd

ősz

Zuhog az eső 2 napja. A fák pedig szerintem még sose voltak ennyire szépek és ősziesek. Ősz van, ez van. Álmosító, de szép.

Holnap utazom haza nem kis kavarások és ügyintézések után. Köszönet drága férjemnek mindent! :)

Puszi

2007. október 27., szombat

Szombat

Szombat van. Ragyog a nap. Olyan hihetetlen, mennyire hirtelen tud megváltozni az idő errefelé. Tegnap egész nap és még éjjel is zuhogott az eső. Ma meg... Tiszta pára minden. De jó meleg van. Kirándulás helyett azonban inkább elkezdtem összerámolni a cuccaimat. Jövő héten költözök ki a szállásomról. Senkise kérdezze, hogy hova, mert azt még mindig nem tudják megmondani. Csütörtökön hazarepülök, előtte behurcolom a tatyóimat a Centre-be és majd 13-án este megérkezek vhova... A kulcsokat persze csak 14-én délelőtt tudom átvenni, így a 13-a estélyét kedvenc témavezetőmnél töltöm. Ciki, nem ciki, felajánlotta, én meg éltem a lehetőséggel. Másik megoldás a Centre 3. emeletén talalható pamlag lett volna. Inkább a pofátlanságot választottam.

Azt hiszem, nem meséltem még, hogy "loptam" az utcáról virágot, hogy legyen vmi otthonos dolgom a piros házikóban. Mivel minden virágot képes vagyok akaratom ellenére kipusztítani, szegénykéket átmenetileg yoghurtos tálkába ültettem. Úgy látszik nagyon jól érzik magukat, szóval ha így marad, akkor beruházok nekik vmi szép kaspóra, emgérdemlik... persze akkor félő, hogy az átültetést nem bírják ki :S Lényeg a lényeg, hogy legelsőnek őket menekítettem ki a piros házikóból. Szép apránként elhozok mindent a munkahelyre. Holnap szerintem nagyjából végzek a bepakolással és akkor jöhet a cígölés. Nem vészes. Két nagy bőrönd, meg néhány nagy szatyor. :)

De a virágok elhelyezése alkalmat adott arra, hogy kicsit rendet tegyek idebent az asztalomon, leportalanítsam, stbstb... Hamupipőkét játszom. Aztán dolgozom kicsikét.

Meg persze voltam fris péksütiért reggel, meg lesétáltam a vodafone boltba megtudni, mennyi az annyi, mert szerintem nem annyi az annyi amennyit mondanak... kicsit mintha gyorsan fogyna a kártyámról a pénz. Újat sajnos nem tudtam meg, szerintük még minig annyi az annyi ami szerintem nem annyi.

Jut eszembe, a hó teljesen elolvadt a hegyekről, dög meleg van. De amiről két napja írtam blogon, azt akkor le is fotóztam. Nem tudom, mennyire látszik. Íme:

2007. október 25., csütörtök

Csütörtöki apróság

Valljuk be őszintén, már lassan két hónapja vagyok itt. Akár már meg is szokhattam volna. De ugye a tegnapi egész napos eső miatt a hegyeken csak derengett a havacska. Ma reggel szokásomhoz híven sötétben indultam. De már így is látványos volt... nagyjából kitisztult az ég! Lehet ciki bevallani, de majdnem elsírtam magam a buszon. Azt hittem, nem lehetnek szebbek a hegyek. De mindig más. És most leginkább havas :) Olyan gyönyörű!!! Mint a rajzokon, filmeken, bárhol ami nem a valóság. De bizony ez az :)
Az előbb pillantottam ki az ablakon és a reggeli párásabb levegő felszállt, már csak néhány hegy pipál és amúgy meg kel fel a Nap. Pirosak a havas hegyek!!! Fantasztikus!

Ok, mindenki unhatja már, hogy a hegyekről regélek állandóan, de akkoris szép. És akkoris mindig meglep, hogy más tud lenni és mikor épp kezdeném megszokni minden részét, akkor vmiért teljesen más.

Remélem, holnap ugyanilyen szép lesz és le tudom fotózni...

Szép napot!

2007. október 24., szerda

Szerda... még 8-at kell aludni

Anyáékkal együtt a jó idő is elment innen. Tegnap éjjel zuhogó esőre ébredtem. Az időjárásjelentésben havat olvastam mára. Tévedtek. Nem tudom örülök-e neki vagy inkább nem. A hó kicsit korai, az eső viszont lehangoló.
Ma egész délelőtt köd van, minden hegyet körül ölel ez a vattaszerű gomolygó felhős izé... magyarul felhő. vagy pára. vagy köd... lehet tippelni minek nevezzük ilyen esetben.

Most néztem ki a Centre ablakából, és úgy látom, a fehér "nemtudommineknevezzem" alól fehér sipka kandikál ki néhány hegyen. Sajnos nem látszik tisztán. de az tuti, hogy hó. Monte Bondone pipa, Paganella pipa, az alacsonyabbak viszont még csak áznak. A hétvégén jogosan készítették elő a sífelvonókat a környéken. Lassan esélyes a dolog... reméljük, idén lesz hó.

Dolgozgatok, olvasgatok tovább. A héten intézetünkben van John J. Tyson. Ma este a Bindesi Rifugio-ban lesz vacsi annak aki akar menni. Azt hiszem, megyek. Tegnap úgyis megettem a töltöttkáposztát... hm de finom is volt az!

Kicsit összevissza ez a mai blog, de most jut eszembe, hogy tegnap este volt egy kis közös aperitivezés este, meg vacsi. Én csak az előbbin voltam, aztán nem kívántam nagyon a vendéglős kaját, meg fáradt is voltam. De a spritz az jó volt. Szerintem félig-meddig az egyik Centre-tag 2 napos hazalátogatása alkalmából jött ez a vacsis ötlet a fiatalok között. Fiatalok értsd Alessandro, Lorenzo, Alida, Sean, Irene és a délen tanuló Tomasso a nemtom hogyhívják nápolyi haverjával együtt.

Tegnap kiengedték a kórházból Adaohát. Reméljük, rendbe is jött teljesen.

Most jött az email, szervezik már a karácsonyi közös bulit (ebéd vagy vacsi). Karácsonyi az azt jelenti, december elején, hogy még mindenki jelen tudjon lenni azelőtt, hogy hazahúz az ünnepekre. Vmi kis faluban néznek vmit innen kicsit északra, Mezzocorona után.

Szép napot!
Apropo. Budapesten maradt bármi épen a tegnapi nagy "ünneplések" után?

2007. október 23., kedd

Vasárnap (07.10.21., Monte Bondone)

1700m-en: Az én pici férjem:
Ősz:
Hegy, amerre a szem ellát:
Havas csúcsok:
A jó öreg Brenta már megint:
Esti vacsi és az a fincsi csülök :)

Kirándulás szombaton (07.okt.20.)

Nincs sajnos sok időm most írni részletesen a velem történtekről, csak pár képpel illusztrálnám, mennyire gyönyörűen tiszta volt a hétvégén minden... ahogy utoljára írtam, fagyosan kristálytiszta... Íme a szombat délutáni kirándulásom egy angol kollégámmal. Marzola volt a cél, de csak a feléig jutottunk. A kilátás innen se volt rossz :)

Ez a Monte Bondone nevű hegy, ahova másnap (vasárnap) Anyáékkal és Lacival mentünk. Itt lakom, Trento megint és még mindig más és más szemszögből:
Távoli Brenta Dolomitok, a 3000esek :)
Jómagam:

2007. október 19., péntek

Friss kepek

Ma delutan a munkahelyemrol:Egy kopesre vagyok a hegytol.. pontosabban a hegyoldalban vagyok, latszik :)
Ennyi mara.

Péntek, már csak 1 nap!

Péntek van. Ma reggel először történt az, hogy az ajtón kilépve átfutott az agyamon a "fázom" gondolata. Nem tudom, hány fok volt, pontos információkért keresse mindenki a "servizio meteorologico del Trentino" honlapját. De a lényeg, hogy csípős volt a reggel. Ami azért jó, mert egyben krisztálytiszta és felhő- meg ködmentes minden. Az eddigi napok ősziesen komorak voltak. Ma meg olyan gyönyörűen üres a levegő, hogy látom minden egyes hegy minden egyes fájának lombkoronáját. Minden olyan közeli lett :) Gyönyörű. Ráadásul, amikor jöttem, még csak épphogy felkelt a Napocska, ezért az eget és a hegyeket is meleg vöröses színbe borította. Annyira imádom azt, amikor kristálytiszta és fagyosan hideg a levegő és süt a nap... vhogy másképp törik a fény a tárgyakon és vhogy minden olyan "steril", patyolattiszta és egészséges. Olyan életszagú és határozott minden. Szeretem a hűvöset. Nem a hideget. A hűvöset. Legalábbis a számomra vhogy ilyen érzés a tél közeledése.
Gyorsan le is fotóztam a Centre erkélyéről a kilátást. Íme:
Közben voltam ebédelni. És annyira gyönyörű az idő, kirándulni akarok ma! Meg holnap! Csak ne lennék fáradt és ne lennék egyedül. Mindenki hazament vagy programja van :(

2007. október 18., csütörtök

Mindennapok

Jól esik írni ezt a blogot. Nem bírom ki, hogy ne osszak meg egy kis semmiséget. Hogy milyen érzés is itt dolgozni. Hogy is néz ki egy napom... Bejöttem reggel, még sötét volt, brrrrr. Aztán megjött Alida. Behozta a kivetíthető lézeres billenyűzetét... mert hát ha vki informatikus és ki akar tűnni, olyannak is lennie kell :) Aztán most Lorenzo épp főzi a kávét, amiből ma én is kapok. Ez egy ilyen nap. Aztán elkezdték nyomni az algoritmusokat... még az elején angolul a rám való tekintettel. Aztán mint mindig, átrohant a szomszédból Roberto és olaszul kérdezett tőlük. Mindig átjön és feltesz egy kérdést. Asszem szakmait :)
És természetesen nyomják az olaszt ezerrel :) Én meg azt hiszem, előveszem a reggel megvett "kroásszan"omat és a jó olasz kávéval elfogyasztom. És közben dolgozom, pötyögöm, amit kell. Aztán majd egyszer elmegyünk úgyis ebédelni. Választhatok, hogy pizza, tésztaféle, pizzáhozhasonlítóvalamihelyidolog, vagy sótlan husi. Az ebéd vége mindig egy kávé. Meg aztán biztos délután is lecsúszik egy kis kávé...
Szóval olyan olaszosak a hétköznapjaim.

video próba

egy kis Milano képekben

Milanó és a Dóm, főtér... kb az egyetlen fényképezhető dolog (előtérben Anna, Alida, Alessandro)

2007. október 17., szerda

Kimaradt hetvegi beszamolo

Jut eszembe, most hetfon lelegzetet venni se volt idom, kimaradt a hetvegi beszamolo. Megbetegedtem. Kb ennyi a lenyeg, amirol be tudok szamolni. Igy akarmennyire szep volt az ido, aludtam, fekudtem, pihentem.

Penteken Attila ramhozta a fraszt. Szokasosnal kicsit hamarabb hazamentem, mert ereztem, hogy nem vagyok jol. Attila invtialt, maradjak, igyak meg egy sort Ivan szulinapja alkalmabol (penteken sutit is hozott Ivan, fini volt, "felkoszontottuk"), de hazamentem aludni. Es ejjel hivnak telefonon... Attila... hogy megvagyok-e, elek-e meg, mert Adaohat korhazba vittek, hanyt, elajult tobbszor. Es hogy nehogy en is hasonloaktol szenvedjek. Szerencsere semmi ilyen nem volt, bar a kozerzetem nem volt tokeletes es ezzel a hivassal jol ramhozta a fraszt draga temavezetom. Alig tudtam aludni.

Aztan szombaton egesz nap pihentem es aludtam, igy alkalmasnak talaltam magam elmenni Radu bulijara. Attilaval meg Zsuzsival talalkoztunk es atsetaltunk Povobol Villazzanoba... jo messze mindentol, de persze gyonyoru helyen laknak Raduek. Regi haziko egy templom teren, kilatas a varosra es hegyekre. Vegul csak 9en voltunk a bulin, de jo volt a hangulat. Annyi mindennel keszultek a hazigazdak, hihetetlen. Kaja, sajt, szolo, torta, tiramisu... uh nagyon sokminden volt. Aztan en ejfel elott/korul leleptem Francescaval es Irenevel. Ok autoval voltak es igy volt eselyem hazamenni vhogy. Irene hazavitt. De mint utolag hallottam, a buli jo volt utana is, hajnal 4ig maradtak a tobbiek.

Vasarnap szinten pihentem. Hetfo este volt meg egy kis melypontja a betegsegemnek, de mar tul vagyok rajta ugy erzem. Es kiderult az is, Adaohanak bajanak koze sincs a jarvanyhoz. Sajnos meg nem engedik ki a korhazbol ugy hallottam.

Hosszu beszamolo lett a semmirol :) Hozom a formam. Udvozlet!!! :P

Milano, SysBiolHealth2007 Tutorial

Itt ulok egy basic systems biology tutorialon... hat sok haszna nincs. De tudok blogot irni :)

Tegnap reggel indultunk Milanoba. Csikasz-Nagy Atti hozott minket 3unkat (doktoransokat). Milanoban sikerult megtalalni az egyetemet. Hatalmas. Es borzalmasan modern. Furcsa es csunya egyben... es kivulrol uj, de belulrol pl a mosdok allapota eleg sokmindent elarul. Hasznalhatatlan csapok, kosz... nem sok jo dolog.

Tegnap delutan vegigultuk ezt a tutorialnak nevezett akarmit. Este eldontottuk, bemegyunk vacsizni a varoskozpontba. Lukacs Anna pont jol idozitett es mikor a villamoson ultunk, csorgott a telefon... sikerult osszefutnunk a metronal, igy volt egy idegenvezetonk is :)

Megneztuk a Domot meg az ottani dolgokat, meg elsetaltunk a kajahelyig a "csodalatos" buzos folyo partjan. Hat Milano nem nagyon szerettette meg magat velem. Koszosabb, mint Budapest, nagyvaros es rettenesen szmogos, csunya... leirhatatlan. El se tudom kepzelni, hogy itt akarna valaki lakni. En nagyon orulok a szep kis nyugis Trentonak.

Ma delutan megyunk is vissza a hegyek koze :) Megprobalom elotte lecsekkolni, honnan es hogyan indulnak a shuttle buszok a Milano-Malpensa repterre (nov 1re elore gondolok).

Kicsit betegeskedtem pentek ota. Talan javulok. Bar az itteni szmog biztosan nem hasznalt. Mostmar nincs lazam, csak kohogcselek. A veget jarom a korsagnak :)

Fenykepezot nem hoztam, de a telefonommal csinaltam par gagyi kepet, majd vmikor felteszem, ha lesz ra lehetosegem.

Nagyon varom a hetveget es a csalad erkezeset ;)

Puszi mindenkinek!!! majd jelentkezem.

2007. október 11., csütörtök

csüt2

Végre hosszú idő után először rántott husit ettem ebédre és nem pizzát :) Igaz a krumplit vmi nagyon egészséges, de annál rosszabb olajban sütötték ki, de a bécsi szelet az bécsi szelet volt. :D

csüt

Kezd mostmár itt is őszies lenni az idő. Ma reggel már csak 9 fok volt. Hűvösebbek és párásak a reggelek, napközben süt a nap, de nincs már olyan ereje, hogy 23-25 fokokat produkáljon... ősz van, ez van.

És már csak 9-et kell aludni és jönnek Anyáék! Hurrá! :D

Egyéb újdonság nem történt. Jah, még annyit szerettem volna megosztani, hogy minden reggel csodálkozom, hogy ezeken a pici utakon annyi nagy busz jár... és mikor kanyarnál találkozunk, mindig mi tolatunk vissza. Minden reggel ez a módi.

Jövő kedd-szerdán megyek Milanoba egy "tutorial"ra. Megpróbálom kilesni a reptéri busz vagy vonat indulási helyét és jegyvételi lehetőségét. szépen megfogalmazva :)

Kellemes napot!

2007. október 8., hétfő

Fotók

Verona és ami múltkor kimaradt:
Én és az Arena belülről Rómeó háza, ami senkit sem érdekel Júlia miatt (talán mert itt nincs elkopott jobb mell)
Párás Verona a kastélytól
És jómagam Boróka, cumi, kacsa
Elmélázó kutatók egy mesekönyv fölött :)
Ez már vasárnap, a sziklás oldal
Kilátás a hegyoldalról. Távolban a Brenta, közelben Trento
Telefonommal készitett bakkancsos fotó (H) :D

Hétvége 2007.okt.6,7

Először mindenkit megtévesztve a péntekkel kezdeném. A konferencia délben véget ért, egy pizzás záróebéd keretében. Azután olyan gyönyörű idő volt, hogy nehéz lett volna a munkára koncentrálni, igy Pál Csaba és Papp Balázs invitálására felmentem velük a Povo mögötti hegyre. Nem a sziklás oldalra, hanem mögé. Chegul asszem a neve. (na itt nem volt fényképezőm)

Aztán szombaton az az ötlet támadt, hogy Verona és Garda-tó... az idő pocsék volt, Veronában még csak a párától és melegtől szenvedtünk, de délután már az eső is szakadt. Csikász párocska, Pál család, Balázs és egy kanadai lány és én. A Garda-tavat már meg se néztük.

Aztán este Csabáéknál volt egy kis magyar összejövetel, beszélgetős, falatozós vmi.

Vasárnap délelőtt takaritgattam meg hasonlók. Aztán olyannyira szép idő volt, hogy gondoltam muszáj menni vhova. Vhova hegyre. Aztán mivel egyedül már eleget vagyok, felhivtam Attiláékat. És igy 3asban másztuk meg a Marzola előtti talán Chegul vagy nemtom mi a neve hegyet a sziklás, meredebbik oldalról. Klassz volt. A kilátás a tetőről meg leirhatatlan. Ameddig a szem ellát hegyek, 360 fokban 2000mes csúcsok (meg 3000esek is), én ültem egy sziklaoldalon magasabban a Kékesnél és a távolban a Brenta Dolomitok recés vonulata. Jah és a város pedig a lábam előtt hevert. Hát fantasztikus volt. A fák őszülnek, gyönyörűek. Komolyan.

Ma reggel pedig mivel jó korán jöttem, a sziklás hegyek pirosan izzottak a napfényben. Azt hiszem, szerencsés vagyok.

Fotók folyt. köv...

2007. október 4., csütörtök

itt van az ősz, itt van újra...

A héten konferencia van a CoSBiban: http://www.cosbi.eu/events/bwb07.php
Ennek örömére tegnap nagy ebéd volt, meg este a kastélyban vacsiztunk. A Castello del Buonconsiglio egyik termét bérelték ki és ott teritettek meg (http://en.wikipedia.org/wiki/Castello_del_Buonconsiglio).

A bérletem, ha minden igaz, holnap készen lesz. Igaz, már második körömet futom, mert rosszat igényeltem előzőleg... igy még mindig lyukasztgathatom azokat a drága jegyeket vagy izgulhatom végig az elbliccelt utakat. Apropo ellenőrök... nem egészen értem az itteni rendszert. Majdnem minden nap látom őket, de sose ellenőriztek még senkit. Szerintem a magukat mutogató elrettentő formát választják szankcióként. Azzal próbálnak terrort alkalmazni, hogy csak sétálgatnak a buszmegállóban, vagy felszállnak a buszra és meredten nézik az utasokat. Vagy az is lehet, röntgen szemük van és látják, hogy melyik utasnak lapul jegy a zsebében és melyiknek nem. Szóval nem tudom. Furcsa.

Megint melegek vannak. A múlt heti havas csúcsok után újból fantasztikus idő van. Pontosabban volt. Ma reggel még melegebb van, mint tegnap, de nem süt a napocska, hanem minden csupa köd és felhő, sőt idefent Povoban már esik is az eső. Nem lehet mit tenni, ide is elér lassan az ősz.

Ja, megvettem hazafele a jegyet. Nov1-jén megyek!

2007. október 1., hétfő

Hétfő

Eltelt ez a pár nap sajnos elég gyorsan :( Megint hétfő van és már nem vár otthon senki :(

Klassz volt nagyon otthon is meg itt is elég jól sikerült szerintem a kirándulás. Szerdán Olaszország felé jövet megnéztük a Königsee-t, este vacsi a Pedavena-ban, szombaton kirándulás Veronába és a Garda-tóhoz. Sajnos az idő szebb is lehetett volna, de igy is élvezhető volt a táj. Múlt héten az eső 2000m felett hó formájában esett, igy most a környező hegyek tetejét hósapka fedi, nagyon csini :) Őszül a táj, remélhetőleg egy darabig még azért hó nem esik a völgyben.

Rengeteg fotó készült, felteszek egy párat csak izelitőnek:

Königsee Trento
havasak a csúcsok

spritz
Malcesine (Garda-tó)
Verona
megint Garda-tónál, Monte Baldone (1751m)