megvagyunk

Helyzetet jelentek. Minden oké, megvagyunk. Hétköznapok, napsütés és eső, havas hegyek, hűvös reggelek. Visszaszoktunk. Lacinak órái vannak, én csak szimplán szolidaritásból ugyanolyan korán járok. Az olasz órám időpontját áttették. Reggel fél 9 helyett fél 11-kor kezdődik. Ami kényelmesebb, de így az egész délelőttöm eltelik vele kedden és csütörtökön. Összevonták a mi csoportunkat egy másikkal. A szint egy kicsit megemelkedett, a diákok száma is, azonban beszélni még ugyanúgy nem tudok. Néha néha próbálkozom, de nem jönnek a szavak :( Hülye egy érzés, hogy mindent megértek, de egy mondatot se bírok kinyögni helyesen (még helytelenül sem). Viszont vasárnap sífutok. Ez a nagy hír. Olasz oktatóval, magyar témavezetőmmel és feleségével és esetleg az én férjemmel is. Ma reggel legalábbis úgy kelt fel, hogy najó, ő is kipróbálja.