Hideg van Trentoban, kánikula Magyarországon

Megérkeztünk a tengerpartról (végül Bibioneban voltunk). Fotókat este töltök. Jó volt. A 1,5 napig semmittevés és fekvés a napon jól esett, bár őszintén szólva, most se értettem meg, mit lehet élvezni ezen a foglalatosságon 2 napnál tovább. Megérkeztünk szombat délre. Sikerült helyben kerítenünk egy kis szállodát, ahova bepakoltunk, meg ahonnan 2 percre volt a strand. Majd lementünk a homokba feküdni, égetni magunkat a napon (aki ismeri ezt a Republic számot, az tudja, hogy miért is olyan hülyék az emberek :)) Szóval a Nap tűzött, a szél fújt, a tenger zavaros volt a homoktól és sós a sótól, hullámzott és kicsit büdös is volt (ahogy azt egy tengernek kell és ami miatt én a tavakat meg mindig előnyben részesítem). A hosszú homokparton a nagy semmi, illetve emberek és napágyak meg előttünk a víz.

Este "várost néztünk"... illetve sétáltunk ... konkrétan nincs semmi a városban a bazárokon kívül, így csak nézelődtünk és strandtáskát meg papucsot vettünk (:D mi mást! :D). Hallgattuk a rengeteg magyar embert körülöttünk (tömve volt a város magyarokkal meg németekkel, a boltokban/szállodákban/éttermekben minden olaszul-magyarul-németül fel van tüntetve. Mintha csak a Balcsin lennénk.). Vasárnap is jó meleg volt, a szél már kevésbé fújt és a víz is kicsit kékebbnek tűnt. Az eregethető sárkány- és törülközőárusokon kívül csak turisták lepték el a partot. Mindenki gyermekként élvezte a hullámokat. Belegondoltam, milyen fura az ember. Körbenéztem, és láttam, mindenki pár méterre merészkedik csak be a vízbe és várja a hullámokat, ugrál fel és le órákon keresztül... zsizseg a part... Belegondoltam, hogy lehet, vmi professzor is itt ugrándozik derekán egy úszógumival egész nap... vicces dolog ez a strand és vajon miért szeretik az emberek? :)

Szóval délutánig "elsemmittettük" a napot, majd "hazafele" vettük utunkat. Jól döntöttünk, hogy még napfürdőztünk így nyár végén egy kicsit. Trentoban esett az eső hétvégén és ma is nagyon hideg van. Én nyáriasan öltöztem, ezért fázom :( Így kicsit visszavágyom abba a párás, sóslevegős, limbójárgányokkal és mindenféle kütyükkel közlekedő zsinatos turisták közé a melegbe. A hétvégi tanulság: a semmittevésben is el lehet fáradni és azt is meg lehet szokni. Első nap még furcsa volt, nem nagyon tudtam mit kezdeni magammal, nem vagyok az a fenekemenülős fajta, másnap már jobban élveztem a dolgot, sőt annyira belejöttem, hogy majdnem visszajönni se volt már kedvem :) Boldog vagyok, mert barnultam :P De most jön a munka, az olaszozás és hétvégén - jó idő esetén - az aktívan pihentető sportos kikapcsolódás. Mindenkinek kellemes hetet és az otthoniaknak egy kis trentoi hideget a kánikulába!