Felvonóztunk. Majd mikor felértünk, már éreztük, ez nem kicsit szeles és marha hideg. Ezért egyből egy forró cappuccinoval kezdtünk. Melegedtünk. Indulás előtt.
Aztán felcsatoltuk a ciaspolát és irány a hegy. A csúcsmászásról már ekkorra bőven letettünk. Csak egy kicsit mászkálni szerettünk volna azért a közelben. Nyomok és irányt mutató táblák sehol. Mindent betakart az a rengeteg hómennyiség, ami esett a télen. Elsétátlgattunk, felmásztunk egy meredek emelkedőn közvetlen a rifugio mellett, fotóztunk lefagyott kezekkel és lábfejekkel, majd visszatértünk a menedékházba, megebédeltünk, forró csokiztunk és lelanovkáztunk. Gyönyörű kristálytiszta idő volt, csak az a fránya szél ne lett volna. De volt. Így a napunk túl kényelmesen telt.
Az autóúton is végig hatalmas hó volt. A 3m-es hófalban vágtak utat az autóknak. Hihetetlen élmény volt rajta utazni. Szűk, a hajtűkanyarok beláthatatlanok. Izgi. Aztán láttunk tűzoltókat, akik árgus szemekkel lesték a hegyoldalt az út széléről. Nem tudtuk mire vélni feladatukat. Talán az egyik hegyoldal lavinaveszélyes lehetett és azt nézték, mikor indul meg és kell lezárniuk az utat... nem tudom. Vmi ilyesmi talán. De az élet pörgött, sokan voltak az utakon is és a hegyen is akadtak síelők, turisták. Veszélyes helyre nem mentünk. Lavinát persze megint láttunk (természetes, hogy a hegyoldal meg-megindul a meredekebb oldalakon ennyi hónál... nyugalom, oda nem megyünk! :) nem kell aggódni). A hideg kiszívta az erőnket. Nagyot aludtunk utána este :)
Menetkészen:
Először a házikóhoz baktattunk el.
Hófal
Azután annak a peremnek a tetejére mentünk fel a kereszthez. És ott a rifugio, ahonnan indultunk. Rosetta funivia
Ablak:
Kilátás majdnem fentről. Elbújik a házikó.
Laci menetel felfele
Kilátás fentről
Megfagyva
Jégvirág
Ő ott maradt...
Ott a felvonó és a perem, amire felmásztunk
Útviszonyok...
Egy tó befagyva, havasan
És a végére megint mi :)
1 megjegyzés:
I loved this place, but Roberta told me that it is too hard for my abilities! :)
Bacio, a dopo
Megjegyzés küldése