... elég sűrű volt. Jövő héten megyek Alpbachba konfira és utána hazalátogatunk és aztán visszatérve is kell egy előadást tartanom, így most eléggé összegyűltek a dolgok. Nem mintha máskor nem lenne mindig vmi... Na mindegy, csak magyarázkodni próbáltam, miért nem jutott időm semmiféle beszámolót írni a blogba.
Múlt hétvégi szánkózásról már értesült mindenki. Egyedül csak azt hagytam ki, hogy 1,5km-es volt a pálya. Aminek a hosszát leginkább a felfele tartó séta közben érzékeltünk :)
Aztán Laci órákra járt, "meetingek", én órára jártam, meeting nélkül. Laci pénteken Milánót is megjárta egy gyáras megbeszélés kedvéért. Milánó még mindig nagyon szmogos, azt mondta.
A héten volt a karnevál időszaka. Február. Otthon ez nem sokat jelent, egy kis farsangozást, de mást semmit. Itt kedden bezártak az iskolák, a városban állítólag ingyensütit osztogattak, vurslit állítottak az egyik térre, nagy élet volt. Amúgy Velencében azon a héten volt a karnevál, amikor mi szánkóztunk (vagyis múlt hétvégén).
Mindezek örömére kedden "limitált létszámú" brazil karneválpartyt tartottak a barátaink. 30 fő egy kis teremben a koliban, ebből pár olasz, többségében brazil és egy másik házaspárral mi alkottuk a 4 fős magyar társaságot. Csaba az egyetemen dolgozik, Zita pedig építész Trentoban. És nagyon finomakat készítettek a bulira (igazi magyar ízek: fasírt, pogácsa, kakaóstekercs). Az italfelhozatal a tipikus brazil, finom caipirinhaból (pontosabban, mivel nem volt cachacajuk, vodkával pótolták, amit már a wikipedia szerint caipiroskanak neveznek) meg a fiúknak búzasörből állt.
A partyra a tánc volt a jellemző. Mindenki rázta, klassz brazil ritmusokra. Még vmi hangszereket is hoztak és néha azt is megkongatták. És megint nem csalódtam bennük. Az állítólag táncolni nagyon nem tudó srácok is olyan latin párostáncokat ráztak, hogy eszméletlen. És állítólag ők ezt valóban seholse tanulják. Ahogy mondani szokás, a vérükben van :) Egy fél szám erejéig Lacit is felkérte egy lány, meg engem is egy srác, hogy tanítsanak :) Aztán pedig ketten is próbálkoztunk vmit ritmusra :) Vicces volt, de jól szórakoztunk. Én még mindig megdöbbenek, mennyire van érzékük a táncokhoz (egyszer felveszek egy ilyet kamerával, amikor mindegyik srác vezeti a lányokat és mozog a csípőjük. nem szégyenlősek, ez nekik természetes). Meg az ünnepléshez. Néha olyanok voltak, mint a gyerekek. Teljes vidámsággal ugráltak és mulattak a zenére, énekelték a szövegét, járt a lábuk, felkérték egymást táncolni... ott a diszkó is ilyen, azt mondták. Egyszer meg kell néznem egy karnevált is élőben. Fantasztikus lehet. És amúgy jövő télre pont kaptunk egy meghívást az egyik brazil sráctól Brazíliába. Laci barátja. Mivel anno megmutattuk neki Budapestet, ő nagyon szeretné megmutatni Florianapolist. Ahova valósi. Szeretne vendégül látni minket. Megígértette velünk, hogy megyünk (ott télen van nyár. értitek.). Nagyon kedves és csupaszív emberek egyébként a brazilok. Vendégszeretőek, mosolygósak. És nagyon tiszták :) Mindegyik naponta kétszer is tussol meg hajat mos :) Ez most csak úgy eszembe jutott. De az olaszok ellentétei ilyen szempontból. :) Na mindegy, befejezem az írást :)
Talán még annyival tartozom, hogy ma (szombat) sífutni voltunk. Csikász házaspárral. Kis hógolyózás meg süti-cappuccino-radler és napozás kíséretében. Megérdemeltük a pihenést utána. A hosszú kék pályán mentünk, ami 8km-es. Elfáradtunk. Klassz volt mozogni. Ragyogó időnk volt. És a hó még mindig sok, azonban a meleg miatt olvadozik néhol. Most még kihasználtuk a pályát, lehet idén utoljára.
Most még lehet, dolgoznom kell, aztán meg brazil hotdogozásra hívtak minket. Ha lesz. Mert a brazil hotdog is finom és nem olyan, mint máshol. Talán már írtam róla, mivel egyszer főztünk olyat nálunk is. Paradicsomszószos-virslis-kukoricás-borsós-fűszeres tartalommal megtömött hotdogkifli. Kb ezt jelenti. És finom.
Megpirított a Nap egy kicsit. Azt hiszem, megyek és bekenem krémmel. Ez egy kicsit olyan összevissza poszt lett. Bocsánat. Reméljük, lassan jön a tavasz. Itt a héten már 20 fok is volt. Csak hogy irigykedjenek az otthoniak :P Mindenkinek puszi!!!
Judit és Laci
Anna, Kétner és Palloma
A "csapat". Chiara, Leo, Kétner, Laci, én, Pallomaés Patrícia:
Keke, Tita és Palloma
A mi kis Kekénkkel :)
Ételek
Roberta
Hugo és a caipirinha
A fiúk. Laci, Nério, Leo, Fabio és Vagner
Chiaraval
Nério és Camilla. A két kisember :)
A tánc
Volt torta is :)
Zenebona :)
Társaság
Köszönöm Lacinak a képet.
Holnap úgy néz ki, a kedvenc témavezetőmékkel megyünk szánkózni. Vagy vmi ilyesmi. Séta, friss levegő, napsütés. Szerencsére sikerült Lacit elcsábítanom a tanulnivaló felől :) Ugyanis vizsgára kell készülnie. De majd vasárnap belehúz, amíg én háziasszonykodom + olaszra készülök. Vagy csak kirakózom és fotózgatok :P
Először a házikóhoz baktattunk el.
Hófal
Azután annak a peremnek a tetejére mentünk fel a kereszthez. És ott a rifugio, ahonnan indultunk. Rosetta funivia
Ablak:
Laci menetel felfele
Kilátás fentről
Megfagyva
Jégvirág
Ő ott maradt...
Ott a felvonó és a perem, amire felmásztunk
Útviszonyok...
Egy tó befagyva, havasan
És a végére megint mi :)
És egy kis emlékeztető rólunk a családnak, el ne felejtsen minket:
Sajnos becsillant. De majd ha lesz polárszűrőm... :)
Brenta
Monte Bondone
A rifugio melletti házikó (a rifugioban persze ittunk cappuccinot, igazi olaszok vagyunk már :))
nyom
Én és a város, ahol élünk
alattam Trento
