Újra olasz honban

Hazalátogatásom óta nem nagyon hallhattatok rólam, elnézést. Nagyon klassz volt otthon lenni kicsit, csak sajnos gyorsan eltelt az az egy hét. Amióta visszajöttem/jöttünk, zuhog az eső. Ma már kicsit biztatóbb a helyzet. Viszont a nagy esőzés és hűvös őszi időjárásnak köszönhetően lehullott a hó a szomszéd hegyen. Nagyon szép... bár kicsit rémisztő. De reméljük, később is lesz itt hó rendesen és lehet majd sielni :)

Ha jó idő lenne, holnap lehetne egy szép kirándulásunk a Garda-tóhoz. Megrendeltük... várjuk...

Tegnap megvettem az olasz sim-kártyát, igy lassan sikerül beépülnöm a rendszerbe. Ami zavaró, hogy vettem rá ott helyben egyből pénzt is, ami nem érkezett meg azóta se... lehet, lesz náluk még egy köröm? Nem lepődnék meg. A bérletem se készült el... olaszok :)

Jah, a pannonos számom nem szűnik meg, otthon előszeretette azt fogom használni, viszont itt nem valószinű. De nyugi, át van erre irányitva, ha minden igaz. Szóval nem veszek el.

A munka tovább folyik, túlestem tegnap egy 3-4 órás csodás "meetingen". Ma meg folyok vissza az aprócseprő dolgaim közé.

Apropo a g-tárhelyre frissitettem otthon az eddigi fotókat, ott rendesen megnézhető mind, nem úgy, mint a blogoldalon. Ajánlom figyelmetekbe! Minden jót!

Una lunga giornata

Ejjel megint nagy vihar volt. Szel, meg eso, meg dorges... bar kezdem azt hinni, mindig csak almodom ezt, mert mire reggel elindultam, felszakadozgatott a felho, es egesz nap jo meleg volt. Verofenyes napsutes, tiszta nyar. A vizes ut azert engem igazolt, hogy nem csak alom ez az ejszakai esozes. Viszont eleg gyakori lehet errefele.

Aztan gondoltam, megveszem a diakberletet a buszhoz, meg veszek magamnak holnapra vonatjegyet Trevisoba. A vonatjegy-vasarlas rendben mukodott. Igaz, csak hosszu kezzel-labbal mutogatas utan sikerult elmagyaraznia a bacsinak, hogy itt a vonatjegyet az allomason ervenyesiteni kell.

A buszberlet vasarlas kisse bonyolultabb. Olaszosan kezembe nyomott a no egy kitoltendo papirt, amiben igazabol csak a nevem, cimem, egyetem es a datum van, vagyis ez csak egy affele igenylo lap, de papir... ami ebben a draga jo orszagban nagyon fontos es elmaradhatatlan. Edes olasz burokracia :) Ja es kell hozza egy fenykep is. Ma kitoltottem, holnap visszavihetem es aztan hetente jarhatok, hogy vajon elkeszult-e mar. Valoszinuleg lassan fog menni. De addig is adnak egy papirt arrol, hogy mindezt veghez vittem... egy kis papir a vegleges papir elott :)

Aztan felszalltam a buszra. Telistele diakokkal. Levegot alig kaptam. Aztan reggeli dugo...

Ebedelni 5osben a Mekibe mentunk :) McDonalds Trento deli reszen. Es ervenyes az ebed-kartyam oda :) Igy extra olcson ehettem. 0.85 euro volt egy BigMac menu :D Jo volt a tarsasag, jol elvoltunk. 4 PhD tanonc + a webmanager.

Es most eppen vilagvege keszulodik. Olyan szel tamadt fel, hirtelen besotetedett es mar esik is. Elegge viharos odakint minden. Sebaj, meg ugyis maradnom kell egy darabig. Idebent jo meleg van, csak a szamitogepek halk hangja van es nyugalom. Remiszto a kinti vihar latvanya.

Holnap utazom!!!!!!!!!! :) Mar csak egyet kell aludni :)

Ciao

Fotók

SZOMBAT:

Ez Oltrecastello, innen indultam.

Visszafele, Trentora nézve:A városA nagyon magas hegyek a távolban (asszem ez a Brenta)Megint Trento

VASÁRNAP:

MalcesineHegy tetejénAlattam a tóLago di GardaÉn is megöleltem ezt a pálmafát, bibiii :D

Egyébként olyan sunshine és nyári hangulat volt, sokan napoztak a parton, beach-eltek az olaszok :) Szeptember közepén azért ez elég jó :)

KicsikacsákEz már megint Povo. De annyira szép, muszáj még egy képet mutatni róla!

Hétvége

Annyi minden élménnyel lettem gazdagabb ezen a hétvégén, hogy nem tudom, mident le tudok-e irni hirtelenjében. Csak tömören.

Előszöris szombaton úgy döntöttem, felmászok a Povo mögötti hegyre. Oltrecastelloból indultam. Onnan eljutottam a Celva nevű faluba, a Celva aljáig (ez az a hegy... az egyik hegy), ahol azonban csak sziklamászók tudnak tovább menni. Igy elindultam arrafelé, ahol már mezei turisták is birtokba vehetik ezt a csupán 900m magas hegyet. Azonban út közben két kis vérszomjas korcs majdnem nekemjött, igy inamba szállt a bátorságom és visszafordultam. De mondtam magamban, sebaj. Ha ezt a hegyet nem sikerült, akkor majd a másikat, a nagyobbikat (Cimirlo, majd La Marzola a neve annak). El is indultam, de a Marzola felé mutató út igencsak bakkancsos terepnek tűnt, én meg kis utcai cipőcskében nem szerettem volna nekivágni. Igy arra jutottam, hogy a Marzola nyugati oldalában húzódó csinos bicajúton tinglitanglizok (gyakorlatilag innen már nem volt szintemelkedés). Szép volt, a fák közül néhol ki lehetett látni Trentora, sőt mivel azért csak felmentem 900m körülre, a Brentáig is el lehetett látni. Szép volt. Sajnos azonban a lábam megfájdult :( Igy visszafordultam, nem mentem végig ezen a 6 km-es utacskán. Visszafordulva láttam egy jelzést, ami Povoba vezetett (gondoltam, röviditek). Kissé meredek volt, fájós lábbal nem volt egyszerű terep, de megoldottam. Útközben megint majdnem volt egy kutyás kalandom, de szerencsére ott ott volt a gazda is. Ja meg betévedtem egy privát telekre is, nem mindenütt olyan egyértelműek a gyalogutak :) De jól elkalandoztam, elsétálgattam, jól elment a napom. Kellemes volt. Csak a lábam ne fájdult volna meg annyira :(

Aztán másnap reggel 9re jöttek értem Csabáék és elmentünk a Garda-tóhoz. Malcesine-ből indul egy felvonó 1750m magasra. Na azzal felmentünk a fellegek közé :) Sajnos kicsit párás volt az idő, meg felhős, de ragyogott a nap, csak nem volt tiszta idő. De azért láttuk a tavat. Gyönyörű vidék :) Leültünk a fűbe és uzsonnáztunk, beszélgettünk. Aztán jött egy ló. Csak úgy a semmiből. Vágtázott a rengeteg turista között. Félelmetes volt. Aztán később rájöttünk, hogy ez egy turistákra bazirozó ló, ugyanis odament a kajákért... almákra hajtott. Szerencsétlenségemre és is épp almát ettem. Odafutott (félelmetes volt az a hatalmas állat), rámnyeritett, én elhajitottam ijedtemben az almát, erre elvágtatott a ló... félelmetes volt. Mindenki elképedve állt... nagyon muris és abszurd volt. Assurdo! (ahogy az olasz mondaná)

Majd Torbole-ban leültünk a partra fagyizni, és mentünk haza. Klassz kis kirándulás volt. Sok fotó készült, nem tudom, mikor lesz időm feltölteni. De igyekszem.

Két nap múlva otthon alszom!!! :D

Hurrá, hétvége

Lehet örömködni, ugyanis lesznek újabb klassz fotóim a hétvégén.

Előszöris terveim szerint holnap felbaktatok a környéken vhova (2 utat is rég kinéztem, vmelyik biztos meglesz), esetleg főzök magamnak vmit estére, takaritok, térképet veszek, vhogy eltöltöm az időm.

Aztán vasárnapra szerveztem a Pál családdal egy kirándulást a Garda-tóhoz. Ott lesz Malcesine-ből lanovkázás (cablecar), szép kilátás a tóra 1757m-ről, stb... reméljük, Boróka is úgy akarja, hogy kiránduljunk egyet.

Egyenlőre, előreláthatólag ennyi.

Kiváncsian várom a beszámolókat a diplomaosztóról, jelen volt-e mindenki, aki számit és aki az évfolyamra járt... egyet sajnálok. Most esett le, hogy kihagytam az egyetlen lehetőséget, hogy néhány érdekes évfolyamtársunk családi hátteréből következtessek, miért is lettek olyanok, amilyenek. Neveket nem emlitenék :) Irjatok!!!

Puszi!!!

Már csak 5-öt kell aludni

Megint reggel van, megint itt vagyok már 8 előtt.

Csak annyit mai okosságot szeretnék megosztani, hogy megvan, miért olyan nyúlósak és fura állagúak a török édességek. Van náluk vmi fa, ami nem gumifa, de vmi fenyőszerűség, amiből viaszszerű akármicsoda folyik és ők ezt keverik hozzá. Na ettől lepődött meg mindenki otthon a múltkor :)

És még egy kis szösszenettel is szolgálhatok az olasz termékeket illetően.

Az edény oldalát sajnos nem fotóztam le, pedig az még izgibb, mert tele ilyen van krixkraxokkal. Itt olasz földön távol-keleti mintás teflonedényekben főznek? hm :)

Mindenkinek szép napot! (Buona giornata! ahogy a tésztazabálók mondanák)

Fotók tegnapról

Ez Csabáéktól a kilátás egy része, nem adja vissza sajnos a fotó. Dreher sör. Olasz. Nem tudom hogy lehetséges ez.Orkun és fia

Boróka

Anett és fia

Már csak hatot kell aludni

Oh már nincs egy hét és újra otthon alhatok az ágyikómban. Ezek a napok remélem, gyorsabban fognak telni. Valószinűleg igen, mivel most beindult vmi és van konkrét feladatom. Ezért nem is sikerül minden nap irnom. Meg nem is történik velem minden nap vmi érdekes, főleg mert utóbbi 2-3 napban reggel 8-tól este 7-8ig bent csücsülök a Centre-ben.

Azt nem meséltem még, hogy most már teljes a PhD-s szobánk, ugyanis Lorenzo és Alessandro is hazatért. Ma Lorenzo rám is szólt, hogy túl sokat dolgozok, és itt mindenki túl sokat dolgozik. Ideje lenne vmi bulinak. Úgyhogy mind a négyen bólogattunk (illetve csak Alida, Lorenzo meg én. De Alessandro állitólag minden ilyesmiben benne van, úgyhogy ő is bólogatott képzeletben), hogy kellene vmi közös program. Vmi grillsütés vagy filmnézés (természetesen nem a moziban, mivel itt a moziban kizárt dolog, hogy ne olaszul szinkronizált filmet adjanak). Szóval megszavaztuk, aminek én nagyon örülök. Igaz mindig van programom, a magyar csapat gondoskodik róla (Csaba meg Attila mindig meghivnak engem is a nagyok "bulijaira"), de egy kicsit a szobatársaimmal is jó lesz vmi közös.

Az azért lesz jó a későbbiekben, hogy olasz "kollegákkal" ülök egy szobában, mert ahogy teljessé vált a csapat, hirtelen megváltozott az angol és olasz mondatok aránya :) Azt hiszem meg fognak tanitani olaszul. Még ha nem is direktben, de idővel csak ragad rám vmi :) Meg mondtam is nekik, hogy tanitsanak bőszen.

Olasz... Tegnap megpróbáltam kideriteni az olasz nyelvtanfolyam időpontját és árát, irtam, hogy "totally beginner" vagyok és legyenek kedvesek informálni. Erre a következő választ kaptam: a következő honlapon minden információt megtalál... és egy olasz honlap :) Nah köszönöm, gondoltam magamban. Nagy nehezen megtaláltam az angol oldalt, de onnan nem volt látható az a link, ahol információ van az általan kérdezett dolgokról. Az olasz oldalról viszont elérhető az az angol oldal, ahol van információ ezekről... szóval jól megkavart bonyolult igazi olaszos szervezés. Kezdem megszokni. Itt szeretnek mindent megkutyulni, amit csak lehet :)

Lassan mindenkivel váltottam itt a Centre-ben szót, kedvesek és aranyosak.

Tegnap este Csabáéknál "magyar est" volt, ami azt jelenti, hogy csirkepörköltet főzött Barbi nokedlival (és Zsuzsival :)). Meghivott volt a Soyer family (Orkun, Anett, a leirhatatlan és kiejthetetlen nevű de tündérien aranyos kisfiuk és az anyós, aki épp náluk vendégeskedik). Mint emlitettem, ez a család félig török, félig német... Velük már sikerült egy pár nyelvi hasonlóságot lefektetnünk török-magyar részről. Papucs, add, sapka, kaftán... ugyanaz :) Készitettem pár fotót, amit a következő bejegyzésnél feltöltök. Csabáék Gabbiolo-ban laknak, itt Povo szélén és gyönyörű helyen. Bárcsak lenne egy olcsó albi a környéken!!! Az ablakból semmit sem látni, csak a hegyeket teljes egészében. Leirhatatlan és lefényképezhetetlen.

Ma meg itt folyik ez a cluster átadás. Mindenki megtalál minket a fő microsoftos oldalon, nagy attrakció Trentoban, egy piszok nagy clusterünk van itten. Ez a helyzet. Ezért van itt a sajtó, meg Gates után mindenki aki fontos és nagy ember.

Mára ennyi.

Kirándulás, Mezzocorona és még tovább

Vasárnap Zsuzsi, Attila, Csaba, barbi és Boróka és jómagam elmentünk a közeli Mezzacoronaba. Onnan felvonóztunk és sétáltunk egyet a legözelebbi fogadóig. Aztán ott ücsörögtünk, élveztük a jóidőt, ebédeltünk, majd mentünk haza. Mindez képekben.
Mezzocorona maga: Fentről a völgy, a balos kanyarban Trentóval:

Pici pont a zöldben, kicsi fehér utacskával, onnan indult a felvonó:

Utunk vége felé:

Bocik

Lovacska + csacsi:És még birka is:

Szebb a páva, mint a pulyka...

A csapat:

Pál család:

és jómagam a szép zöld gyepen A kilátás

Csikász-Nagy család

Zsuzsi "jól" sikerült fényképe:

Judit és a bocik visszafele

Panoráma

Barbi, Csaba és Boró

Szombat, avagy fesztivál

Fesztivál volt a hétvégén. Volt minden. Az az érdekes, hogy a helyiek öltöztek be és csinálták az egészet. Pl a virágárus fiú, meg fiatalok, meg idősebbek, akár a közértes néni is ott lehetett a főszereplők között. Igazi kis csapat :)

Előbb egy pár kép a városról. Megint elmászkáltam az időt.
Ezek már az előkészületek:
Voltak régi mesterségek is kiállitva. Ott csinálták helyben a dolgokat :) Pl esztergáltak is, ime:

Meg tűznyeléshez pálcát fabrikáltak:

Meg selyemhernyó gubókat "termeltek" hernyókkal:

Ment a munka nagyban :)

Én is odaálltam a szélkakas-készitő bácsihoz:)

Aztán jött a műsor, ahol volt nagy zászlódobálás:

Meg egy gólyalábon mászkáló úriember, aki a műsor előtt fél órával még udvari bolond szerkóban nevettetett meg minket ebédnél az utcán: Ja meg a tippikus trentói jelkép:A Dóm:

És megint zászlódobálók :)

Kicsi ijászok :)

És végül szeretnék visszatérni a vicces megjegyzéses kategóriához. Ez a szép sétáló utca egyik falán található. Egy Mussolini idézet, ami fent maradt az ábrával együtt, csak a végéről a "nagyfőnök" nevét bontották le, meg az ábrán látható személy kezében lévő fasiszta jelképet. Elég olasz :)

Ennyi.