Újra olasz honban

Hazalátogatásom óta nem nagyon hallhattatok rólam, elnézést. Nagyon klassz volt otthon lenni kicsit, csak sajnos gyorsan eltelt az az egy hét. Amióta visszajöttem/jöttünk, zuhog az eső. Ma már kicsit biztatóbb a helyzet. Viszont a nagy esőzés és hűvös őszi időjárásnak köszönhetően lehullott a hó a szomszéd hegyen. Nagyon szép... bár kicsit rémisztő. De reméljük, később is lesz itt hó rendesen és lehet majd sielni :)

Ha jó idő lenne, holnap lehetne egy szép kirándulásunk a Garda-tóhoz. Megrendeltük... várjuk...

Tegnap megvettem az olasz sim-kártyát, igy lassan sikerül beépülnöm a rendszerbe. Ami zavaró, hogy vettem rá ott helyben egyből pénzt is, ami nem érkezett meg azóta se... lehet, lesz náluk még egy köröm? Nem lepődnék meg. A bérletem se készült el... olaszok :)

Jah, a pannonos számom nem szűnik meg, otthon előszeretette azt fogom használni, viszont itt nem valószinű. De nyugi, át van erre irányitva, ha minden igaz. Szóval nem veszek el.

A munka tovább folyik, túlestem tegnap egy 3-4 órás csodás "meetingen". Ma meg folyok vissza az aprócseprő dolgaim közé.

Apropo a g-tárhelyre frissitettem otthon az eddigi fotókat, ott rendesen megnézhető mind, nem úgy, mint a blogoldalon. Ajánlom figyelmetekbe! Minden jót!

Una lunga giornata

Ejjel megint nagy vihar volt. Szel, meg eso, meg dorges... bar kezdem azt hinni, mindig csak almodom ezt, mert mire reggel elindultam, felszakadozgatott a felho, es egesz nap jo meleg volt. Verofenyes napsutes, tiszta nyar. A vizes ut azert engem igazolt, hogy nem csak alom ez az ejszakai esozes. Viszont eleg gyakori lehet errefele.

Aztan gondoltam, megveszem a diakberletet a buszhoz, meg veszek magamnak holnapra vonatjegyet Trevisoba. A vonatjegy-vasarlas rendben mukodott. Igaz, csak hosszu kezzel-labbal mutogatas utan sikerult elmagyaraznia a bacsinak, hogy itt a vonatjegyet az allomason ervenyesiteni kell.

A buszberlet vasarlas kisse bonyolultabb. Olaszosan kezembe nyomott a no egy kitoltendo papirt, amiben igazabol csak a nevem, cimem, egyetem es a datum van, vagyis ez csak egy affele igenylo lap, de papir... ami ebben a draga jo orszagban nagyon fontos es elmaradhatatlan. Edes olasz burokracia :) Ja es kell hozza egy fenykep is. Ma kitoltottem, holnap visszavihetem es aztan hetente jarhatok, hogy vajon elkeszult-e mar. Valoszinuleg lassan fog menni. De addig is adnak egy papirt arrol, hogy mindezt veghez vittem... egy kis papir a vegleges papir elott :)

Aztan felszalltam a buszra. Telistele diakokkal. Levegot alig kaptam. Aztan reggeli dugo...

Ebedelni 5osben a Mekibe mentunk :) McDonalds Trento deli reszen. Es ervenyes az ebed-kartyam oda :) Igy extra olcson ehettem. 0.85 euro volt egy BigMac menu :D Jo volt a tarsasag, jol elvoltunk. 4 PhD tanonc + a webmanager.

Es most eppen vilagvege keszulodik. Olyan szel tamadt fel, hirtelen besotetedett es mar esik is. Elegge viharos odakint minden. Sebaj, meg ugyis maradnom kell egy darabig. Idebent jo meleg van, csak a szamitogepek halk hangja van es nyugalom. Remiszto a kinti vihar latvanya.

Holnap utazom!!!!!!!!!! :) Mar csak egyet kell aludni :)

Ciao

Fotók

SZOMBAT:

Ez Oltrecastello, innen indultam.

Visszafele, Trentora nézve:A városA nagyon magas hegyek a távolban (asszem ez a Brenta)Megint Trento

VASÁRNAP:

MalcesineHegy tetejénAlattam a tóLago di GardaÉn is megöleltem ezt a pálmafát, bibiii :D

Egyébként olyan sunshine és nyári hangulat volt, sokan napoztak a parton, beach-eltek az olaszok :) Szeptember közepén azért ez elég jó :)

KicsikacsákEz már megint Povo. De annyira szép, muszáj még egy képet mutatni róla!

Hétvége

Annyi minden élménnyel lettem gazdagabb ezen a hétvégén, hogy nem tudom, mident le tudok-e irni hirtelenjében. Csak tömören.

Előszöris szombaton úgy döntöttem, felmászok a Povo mögötti hegyre. Oltrecastelloból indultam. Onnan eljutottam a Celva nevű faluba, a Celva aljáig (ez az a hegy... az egyik hegy), ahol azonban csak sziklamászók tudnak tovább menni. Igy elindultam arrafelé, ahol már mezei turisták is birtokba vehetik ezt a csupán 900m magas hegyet. Azonban út közben két kis vérszomjas korcs majdnem nekemjött, igy inamba szállt a bátorságom és visszafordultam. De mondtam magamban, sebaj. Ha ezt a hegyet nem sikerült, akkor majd a másikat, a nagyobbikat (Cimirlo, majd La Marzola a neve annak). El is indultam, de a Marzola felé mutató út igencsak bakkancsos terepnek tűnt, én meg kis utcai cipőcskében nem szerettem volna nekivágni. Igy arra jutottam, hogy a Marzola nyugati oldalában húzódó csinos bicajúton tinglitanglizok (gyakorlatilag innen már nem volt szintemelkedés). Szép volt, a fák közül néhol ki lehetett látni Trentora, sőt mivel azért csak felmentem 900m körülre, a Brentáig is el lehetett látni. Szép volt. Sajnos azonban a lábam megfájdult :( Igy visszafordultam, nem mentem végig ezen a 6 km-es utacskán. Visszafordulva láttam egy jelzést, ami Povoba vezetett (gondoltam, röviditek). Kissé meredek volt, fájós lábbal nem volt egyszerű terep, de megoldottam. Útközben megint majdnem volt egy kutyás kalandom, de szerencsére ott ott volt a gazda is. Ja meg betévedtem egy privát telekre is, nem mindenütt olyan egyértelműek a gyalogutak :) De jól elkalandoztam, elsétálgattam, jól elment a napom. Kellemes volt. Csak a lábam ne fájdult volna meg annyira :(

Aztán másnap reggel 9re jöttek értem Csabáék és elmentünk a Garda-tóhoz. Malcesine-ből indul egy felvonó 1750m magasra. Na azzal felmentünk a fellegek közé :) Sajnos kicsit párás volt az idő, meg felhős, de ragyogott a nap, csak nem volt tiszta idő. De azért láttuk a tavat. Gyönyörű vidék :) Leültünk a fűbe és uzsonnáztunk, beszélgettünk. Aztán jött egy ló. Csak úgy a semmiből. Vágtázott a rengeteg turista között. Félelmetes volt. Aztán később rájöttünk, hogy ez egy turistákra bazirozó ló, ugyanis odament a kajákért... almákra hajtott. Szerencsétlenségemre és is épp almát ettem. Odafutott (félelmetes volt az a hatalmas állat), rámnyeritett, én elhajitottam ijedtemben az almát, erre elvágtatott a ló... félelmetes volt. Mindenki elképedve állt... nagyon muris és abszurd volt. Assurdo! (ahogy az olasz mondaná)

Majd Torbole-ban leültünk a partra fagyizni, és mentünk haza. Klassz kis kirándulás volt. Sok fotó készült, nem tudom, mikor lesz időm feltölteni. De igyekszem.

Két nap múlva otthon alszom!!! :D

Hurrá, hétvége

Lehet örömködni, ugyanis lesznek újabb klassz fotóim a hétvégén.

Előszöris terveim szerint holnap felbaktatok a környéken vhova (2 utat is rég kinéztem, vmelyik biztos meglesz), esetleg főzök magamnak vmit estére, takaritok, térképet veszek, vhogy eltöltöm az időm.

Aztán vasárnapra szerveztem a Pál családdal egy kirándulást a Garda-tóhoz. Ott lesz Malcesine-ből lanovkázás (cablecar), szép kilátás a tóra 1757m-ről, stb... reméljük, Boróka is úgy akarja, hogy kiránduljunk egyet.

Egyenlőre, előreláthatólag ennyi.

Kiváncsian várom a beszámolókat a diplomaosztóról, jelen volt-e mindenki, aki számit és aki az évfolyamra járt... egyet sajnálok. Most esett le, hogy kihagytam az egyetlen lehetőséget, hogy néhány érdekes évfolyamtársunk családi hátteréből következtessek, miért is lettek olyanok, amilyenek. Neveket nem emlitenék :) Irjatok!!!

Puszi!!!

Már csak 5-öt kell aludni

Megint reggel van, megint itt vagyok már 8 előtt.

Csak annyit mai okosságot szeretnék megosztani, hogy megvan, miért olyan nyúlósak és fura állagúak a török édességek. Van náluk vmi fa, ami nem gumifa, de vmi fenyőszerűség, amiből viaszszerű akármicsoda folyik és ők ezt keverik hozzá. Na ettől lepődött meg mindenki otthon a múltkor :)

És még egy kis szösszenettel is szolgálhatok az olasz termékeket illetően.

Az edény oldalát sajnos nem fotóztam le, pedig az még izgibb, mert tele ilyen van krixkraxokkal. Itt olasz földön távol-keleti mintás teflonedényekben főznek? hm :)

Mindenkinek szép napot! (Buona giornata! ahogy a tésztazabálók mondanák)

Fotók tegnapról

Ez Csabáéktól a kilátás egy része, nem adja vissza sajnos a fotó. Dreher sör. Olasz. Nem tudom hogy lehetséges ez.Orkun és fia

Boróka

Anett és fia